Település bemutatása
A középkorban Kinizsi Pál, majd a XVI századból az Endrődy család birtoka. Choron és Nádasdy család birtoka a XVI-XVII század fordulóján. Ezt követően egészen 1945-ig az Endrődy család birtoka. Régen Somló várhoz, majd a jánosházi uradalomhoz tartozott. 1488-ban jobbágyai az országos adóhoz 28 Forinttal járultak hozzá. 1553-ban hat jobbágyát a törökök fogságba hurcolták. 1570-ben telkeinek 90%-a lakatlan és felégett, majd 1574-ben pusztaság. A kevés újratelepült házat 1596-ban felperzseli, még 1604-ben is egyetlen adóköteles portált írnak össze. 1687-ben újra prédum, bírája és néhány lakosa Somlóvásárhely oppodiumban húzta meg magát.
Határa kétnyomásos termékeny föld, azonban a megélhetési bázisa inkább a szőlő. A Somló egy része Doba határához tartozik, ennek szőlőit kisebb részben 1696-ban 33, 1720-ban 16 kapás – a helybeliek, nagyobb részében a szomszédos községek lakói bírják. A szőlőkben házak állnak. 1675-ben egy fél szőlőt adnak el a hegyen szobával, pincével, présházzal és egyéb tartozékokkal. A termelt bort a saját kocsmában mérik ki. A hegyen állandó munkára is van lehetőség. Felvevőpiaca Pápa város. A szolgáltatások hagyományos paraszti terhek. Korábban adtak kilencedet, ez 1768-ban már nincs. A kocsmát egész évben bérlik, árendája fejében robotot teljesítenek. Az 1747-ben keltubárium biztosítja a szabad menetelt. és heti egy nap robotot ír elő. A bírói fórum az Erdődy család somlóvári, és jánosházi szószéke.
1773-ban magyar falu. Lakossága túlnyomórészt katolikus, Nagy Szőlős (Somlószőlős) leányegyháza. A templomot a hívek költségén és Gróf Endrődy család hozzájárulásával kőből és téglából építették. Temploma 1774-ben jó állapotban van, a község közepén kőfallal kerített helyen áll. Katolikus rektora 1771-ben magyar és latin nyelven tanít.
Dobának sem jobbágyfelszabadítás után nem volt fejlődési lehetősége, mert határának 53%-a 1972 hold még 1935-ben is az Endődyek birtoka volt. Lakosságának 45%-a, azaz 380 lakos 1910-ben nincstelen. Az iparban még 1941-ben is 37 kereső dolgozott.
1945 január elsején kisközség a somlószőlősi körjegyzőség tartozik. Ebben osztották fel a nagybirtokokat is. 1950 október 22-től 1970 július elsejei hatállyal, Somlószőlős székhellyel, községi tanácsot hoz létre. 1992 óta önálló jegyzőség.
Doba: Római katolikus templom
Doba jelene
Dobán jelenleg nincsen sok embert foglalkoztató munkahely és az egészségügyi ellátás sem teljesen megoldott. Az állandó korú népesség és aktív korú népesség és lakosságszám arányával. Településünkön legtöbben Noszlopra, Kertára, Devecserbe, és Ajkára ingáznak a helyi munkalehetőség hiányában. Mezőgazdasági műveléssel Dobán két cég foglalkozik. Szőlővel megművelt Somló hegy sok környékbelinek ad megélhetési lehetőséget. Lokálisan jelentős munkaadó közé tartozó Cholnoky Ferenc kórház Dobán működő rehabilitációs intézete. Ezentúl kereskedelmi üzletek találhatóak a településen.
A Somló környéki települések jelentős szerepet játszhatnak abban, hogy Magyarországon is egyre jelentősebb turisztikai ágazatok jelennek meg a területen. A turisztikai potenciál szempontjából a Somlón megtermelt bort kell megemlíteni elsősorban, amelyre alapozva már korábban születtek tanulmányok, hogy a borturizmushoz kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatások kiépüljenek. Ezek fejlesztése és megfelelő helyen való propagálása szerte a világon helyi sajátosságok előterébe helyezésével nagyon fontos. A borturizmus mellett tovább lehetőséget jelent a természeti és táji sajátosság, valamint az Endrődy kastély, mint a minőségi turizmus megteremtésének az alapja. Jelenleg Dobán 2 panzió és egy fizető vendéglátó működik mint szálláshely szolgáltató. Azonban a hegyen levő házakban ennél többen adják ki az ott kialakított szálláshelyeket. A kereskedelmi vendéglátó helyek idegenforgalmi szempontú fejlesztése várható.
Népességi jellemzők
2007. év elején történt önkormányzati adatszolgáltatás szerint Dobán 540-en laknak. A település népsűrűsége 36, 8 fő /négyzetkilométer, amely a megy és kistérségi átlaghoz képest is nagyon alacsonynak számít. A település teljes lakosságának 100 %-a magyarnak tekinthető. Dobát német és szláv kisebbségiek lakják.
Doba természeti adottságai
Doba település és Kisalföld nagy-táj, Marcal-medence középtáj, Pápa – Devecser sík kistáj délkeleti részén helyezkedik el. A kistáj enyhén tagolt hordalékkúp síkság. Doba Somló hegyen kívül eső határrészei 155-180 méter magasság közé esnek.
A kistáj felszínét az Ős- Rába és a Marcal folyók, valamint Bakonyból lefutó patakok által lerakott kavicsos, homokos hordalékok borítják néhány méter magasságban.. E durvább folyóvízi hordalékok a felső pannóniai homok – és agyagrétegekre települnek. A közösség területén, a dombhátakon vékony kavicshordalék található, foltokban azonban a felső pannóniai agyag, illetve pliocén homok is előbukkan. Sajátos felszíni jellemzője a kistájnak, hogy a gyengébb lefolyású részeken lápi agyagos felszínek is találhatóak.
Doba élővilága
A települések tájhasználatából és területi kiterjedéséből adódóan az élővilág kiterjedése és összetétele igen változatos. A fő jellemző az, hogy a település körül viszonylag intenzív nagyüzemi mezőgazdasági termelés folyik. Részben a természeti adottságok, illetve a termőföld minősége következtében jelentős az erdőterületek, illetve az új , fiatal telepítések területe. Doba közigazgatási területének csaknem fele – több mint 100ha erdő. Az erdőterületek növekedése elméletileg kifejezetten kedvez az élővilág kiterjedésének. Doba növényföldrajzi szempontból a pannóniai flórajárás kisalföldi flórajárásában helyezkedik el. Az intenzív szárazföldi művelés, valamint az iparszerű erdőművelés a természetes erdőtársulásokat visszaszorította, ezért bár említettük az erdőterületek növekedése elméletileg kifejez az állatvilágnak, a telepített, cserjeszint nélküli nyárfások és akácosok nem nyújtanak olyan kedvező feltételeket, mint a természetszerű elegyes erdők.
A Hajagos mentés a galéria növényzetben a bokorfüzesek a jellemzőek. A Somló tetején, a déli, délnyugati oldalon a sajtmeggyes bokorerdő, az északi hűvösebb részeken gyertyános, tölgyes a jellemző.
A Somló-hegy a környezetéből szigetszerűen emelkedik ki és a hegytetőn sajátos élővilág alakult ki, ahol különösen gyíkok, illetve madarak számára alakult ki kedvező élő környezet.