Adó
Csik Orsolya | 06/88-236-001 | ado@somlovasarhely.hu |
Csik Orsolya | 06/88-236-001 | ado@somlovasarhely.hu |
Csatolmány | Méret |
---|---|
Bejelentés desztilálóberendezés tulajdonjogáról | 69.49 KB |
Kommunális adó bevallás nyomtatvány | 16.87 KB |
Kérelem túlfizetés adószámlák közötti átvezetésre és / vagy visszautalására | 544.34 KB |
Polgármester | Horváth Zoltán |
Alpolgármester | Császár Dominik |
Képviselő-testületi tag | Császár Balázs |
Képviselő-testületi tag | Horváth Tivadar |
Képviselő-testületi tag | Bajczi Norbert |
Doba község Önkormányzati Képviselő-testülete és polgárai nevében tisztelettel köszöntöm Önt településünk honlapján.
Öröm számomra, hogy Internetes kalandozása során felkeresi oldalainkat, információt kaphat gazdag kulturális életünkről, szolgáltatásainkról, valamint mindazon érdekességekről, amelyek életünkkel kapcsolatosak. Azt reméljük, hogy a folyamatosan megújuló, állandó aktualitásokkal bővülő honlapunk segítségével sikerül olyan információkra szert tennie, amelyek felkeltik az érdeklődését irántunk.
Az érdeklődők mellett külön szeretettel köszöntöm Doba lakóit, akiknek reményeim szerint segítséget nyújt a megújuló honlap információival. Fontos, hogy együttesen alakítsuk ki, töltsük meg tartalommal fejezeteit, észrevételeikkel járuljanak hozzá egy településünkhöz méltó hivatalos honlap kialakításához.
Tisztelettel:Három különböző megújuló energiaforrást használnak majd az újonnan létesülő és csak minőségi alapanyagokat feldolgozó gyümölcspálinka-lepárló üzemben.
Csaknem 800 millió forintos beruházással gyümölcspálinka-lepárló üzem épül a Veszprém megyei Somlóvásárhelyen. A létesítményt a tervek szerint az idén májusban adják át - tájékoztatta Fehér Péter, a beruházó Somló Spirit Kft. ügyvezetője az MTI-t. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal mezőgazdasági termékek értéknövelése címen 338 millió forint pályázati forrást biztosított a projekthez .
Terveik szerint az üzem fő terméke a Somló hegyen termett szőlőből készült, fahordóban érlelt pálinka lesz, de ezen kívül törkölyből és erdei gyümölcsökből is készítenek pálinkát.
A somlóvásárhelyi pálinkafőzdében évente több mint 350 tonna gyümölcs feldolgozására lesz lehetőség, és ez a gyártókapacitás százezer palack pálinkának felel meg.
Az 1100 négyzetméteres üzemcsarnok 3,8 hektáros építési területen létesül, a látványfőzde kétszintes, zöld tetővel fedett „dombház” lesz. A lepárló helyet ad a gyümölcs beérkezésétől a palackozott végtermék távozásáig minden folyamatnak. A gyümölcspálinkáikhoz a legjobb minőségű hazai alapanyagot fogják beszerezni.
A beruházás során három különböző megújuló energiaforrást használnak: az üzem melegvíz-ellátását napkollektorral biztosítják, az épület fűtéséhez geotermikus energiát használnak, és a lepárláshoz szükséges hőt a hegyről származó szőlővenyigéből készült pellettel állítják elő.
A Somlói Borok Boltja az, ami a neve: egy bolt, ahol több, mint 130 féle, elsősorban palackos somlói bor kapható. A mindössze 60 m2-es kis pincében lévő üzlethelység 2012. július 25-én nyílt. Tulajdonosai a Somló környékéről elszármazott borkedvelők, akiket a bolt létrehozásában a spontaneitás, a szerencsés véletlenek sorozata , de leginkább a Hegy és az itteni emberek iránt érzett feltétel nélküli szeretet vezérelt. A “Félúton” Somlói Borok Boltjának célja, hogy a Somló borait egy helyen összegyűjtve kínálja, megismertesse azokat és ezzel is segítse a Somlói Borvidék visszakerülését a világ bortérképén korábban elfoglalt, méltó helyére.
Boltunk nevét onnan kapta, hogy a hegytetőre vezető út felénél – azaz “Félúton” található. Bár már elég magasan van, de autóval is rendkívül könnyen megközelíthető.
A Somló vulkanikus tanúhegy, Európa egyik legkülönlegesebb, Magyarország pedig legkisebb borvidéke. Varázslatos vidék.
A Somlói Borok Boltja nem csak enotéka – számos önkéntes akció és Somlói rendezvény szervezői is vagyunk. Boltunk-, és a velünk dolgozó önkéntes csapat nevéhez fűződik 2013 számos Somló-hegyi eseménye, mint pl. a Tavaszi Nagytakarítás a Somlón , az első somlói Éjszakai Pincetúra, a Borász a teraszon rendezvénysorozat, és annak gálaeseménye, a Somlói Borászgála is.
A Szent Margit-kápolna a Somló déli oldalán található kápolna, közigazgatásilag Somlóvásárhelyhez tartozik.
A kápolna a 15. században épült gótikus stílusban, majd a 18. század során átépítették barokk stílus szerint. 295 méter magasan található a Somló oldalában.
Építői a vásárhelyi apácák voltak, építéseMátyás király idejére esik. A török vész idején elpusztult és 1727-ben építették újra az eredeti helyén. Búcsújáróhely lett, 1736-ban már nagy erőszeretettel keresték fel messze földről a szép, Antiokheiai Szent Margit szüzet ábrázoló oltárképpel díszített kápolnát.
Mögötte áll Keresztelő Szent János tiszteletére emelt kis kápolna. Hajdani felirata ez volt: Ezen fogadásból épült kápolna keresztelő János tiszteletére fog állani. Az út mellett pedig a zivatart elhárító, termést megóvó Szent Donát (római légionárius volt) szobra áll. A templom előtt emlékpark őrzi egy villám sújtotta, több száz évesre tehető idős hársfa emlékét, illetve fiatal hajtását.
A kápolna a 13. században épült román stílusban, majd a 18. században építettek hozzá egy késő barokk toldalékot. Már 1309-es keltezésű okmányok is említik ezt a régi vallásos emléket. Építői a vásárhelyi apácák voltak. Építési jellege is árulkodik koráról. Eredetileg torony nélkül készült, fatornyát csak jóval később emelték.
Valószínűleg a somlói vár kápolnájául szolgált. Erre enged következtetni a várhoz való közelsége, továbbá, hogy a várban nem volt kápolna és nem utolsósorban az a körülmény, hogy a törökök hároméves uralmát a toronyra illesztett félhold őrizte a legújabb időkig. Ezt a 20. században történt renoválás során leverték.
A Somló a földtörténeti múlt harmadkorának közepén született. A mai Magyarország területét ebben az időben még tenger borította. Ez a tenger elvesztette összefüggését az óceánnal, és 5-10 millió évvel ezelőtt, a pliocén korban folyamatosan beltengerré vált. Ez az óriási tó a Turáni-tó a mai Magyarország területén elhelyezkedő öble pedig Pannónia-tó néven ismert.
A Pannóniai-tó vize eleinte sós volt, de idővel a környező szárazföldek folyóinak vize édesvizűvé változtatta. A nagy tó állatvilága igen gazdag volt. Benne élt a kecskekörömkagyló (Congeria ungula-caprae), valamint egy hozzá hasonló, de jóval kisebb kagylófaj, a vándorkagyló(Dreissena). A Somló keleti lábánál, Ferencmajor közelében, az úgynevezett Födigödörben épen megmaradt kagylóhéjakat is lehet találni.
A pliocén korban a Pannóniai-tóba ömlő folyók lassan feltöltötték a területet. A tó kiszáradását követően – a harmadkor végén – a föld mélyében levő bazalttömegek egyes helyeken a felszínre kerültek.
Ez a vulkáni aktivitás hozta létre a Badacsony, Szent György-hegy, Csobánc, Gulács, Tóti, Haláp hegyeket is. A kitörések alkalmával, a kráternyílás kialakulásakor először lávadarabkák és vulkáni hamu szóródott ki. Ez a vulkáni törmelék a kráter környékére visszahullott, s rétegeződve kőzetté alakult, ez a vulkáni tufa amit a Somló esetében „bazalttufának” nevezünk. A vulkáni működés következő szakasza a lávafolyás volt. A kráteren keresztül kiömlött, majd megmerevedett lávatömegekből épült fel maga a Somló.
Jellegzetes bazalt vulkanikus tanúhegy, lepusztulását elősegítette a szél: a Pannon-tenger megszáradt üledékét felkapva hatalmas felhőkben szállította dél felé, egyre jobban letarolva az eredeti felszínt, de a megkeményedett lávával, bazalttal nem bírt. A területen keresztülrohanó csapadékvíz, a patakok, folyók vize is rombolta a felszínt egyre jobban mélyülő medrével. A térszín lassan süllyedt, s így a Somló bazaltkúpja egyre jobban kiemelkedett.
Élővilág:
Melegkedvelő tölgyesek ésgyertyános-tölgyesek alkotják, gazdag aljnövényzettel, sajmeggyel vegyítve.
Az északi oldalakat bükkösök bükkelegyes erdők borítják, fehér sással, ligeti perjével és medvehagymával.
A hegyen több gyíkfaj is megtalálható: a törékeny, a fürge, a zöld, a fali gyík, valamint az erdei sikló. Fészkel itt holló és egerészölyv is.